Tom Sharpe: Éretten éretlen
Hát hű. Nem is tudom, hol kezdjem. Van itten egy nemnormális srác, aki mindent szó szerint vesz. Ha a tanár azt mondja neki, hogy a választ ki kéne ráznia a kisujjából, rázni kezdi a kisujját. Ha azt mondják neki, hogy kösse fel a fehérneműt, letolja a gatyáját, és... megigazítja amit meg kell. Rövid időn belül őrületbe kergeti az összes tanárát, a kétségbeesett apa pedig egy szakértő tanácsát követve végigjárja az országot, hogy találjon valami középiskolát, ahová hajlandók bevenni, hogy aztán mehessen a hadseregbe. Az akció sikerül, a buggyant Peregrine-t felveszik álmai iskolájába, ahol szigorú szabályok vannak, és a nyári szünetben is térdig mászhat a kulimászban kiképzés címén. Namost. Ebben a bizonyos iskolában van két tanár, akik aktívan utálják egymást, és az egyik elhatározza, hogy irgalmatlanul megszívatja ellenségét... Innentől kezdve száguldozunk Franciaországban, közeli ismeretséget kötünk Természet Anyánkkal, és ha valaki nem érzékeny a könyvben fellelhető humorra - mint a jelek szerint jómagam -, akkor fogjuk a fejünket kínunkban.
Egyre jobban aggódok amiatt, hogy valami komoly probléma van a humorérzékemmel. Ennél a könyvnél is pont azt éreztem, amit pár éve Terry Pratchett Kisistenek c. művénél - érzem én, hogy ez itt viccesnek van szánva, és nevetni kéne, de nem megy. Eleinte még semmi gond nem volt, az első 30-40 oldalon remekül szórakoztam, aztán... hát aztán már nem annyira. Végül jött egy rész, ami szinte másból sem állt, mint francia helységek felsorolásából, és bevallom őszintén, semmi kedvem nem volt előhalászni egy térképet, hogy követni tudjam merre járunk. Halálosan untam, félre is raktam vagy egy hétre. És ma is csak azért vettem elő, mert már marhára idegesített, hogy a molyon ott van a jelenlegi olvasmányaim közt. Nekem, a humort hírből sem ismerő lénynek egyre fárasztóbb és fárasztóbb volt a sztori, a végén meg konkrétan forgott a gyomrom. Nem mondom, hogy rossz könyv, egyszerűen csak nem az én ízlésem. Ha valaki szerette a Kisisteneket, akkor gondolom ezt is komálni fogja. És azt hiszem azoknak is ajánlhatom, akik rajongják a Gyalog galoppot, meg Brian életét. Én azokat se bírom. Igen, tudom, ez teljességgel borzasztó.
Eredeti cím: Vintage Stuff
Teleteacher, 1996.
Fordította: Mészáros Viktor
Kép forrása: teleteacher.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése